A szabadfoglalkozásúakra vonatkozó információk

A jövedelemadó-törvény értelmében vett szabadfoglalkozásúak nem tartoznak az iparűzési adó hatálya alá. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a jövedelemadó-jogban a „szabad foglalkozás” kifejezés nem feltétlenül azonos a kereskedelmi jogban használt kifejezéssel. Ezért nem kizárt, hogy különleges egyedi esetekben az adójog szerint szabadfoglalkozásúnak minősítendő tevékenység a kereskedelmi és ipari törvénykönyv értelmében mégis bejelentési kötelezettség alá tartozik.

A fenti katalógus szerinti foglalkozások nem teljes körűek, csupán iránymutatóként szolgálnak. Az összehasonlítható foglalkozási profilokat ezért a szabadfoglalkozásúak (pl. foglalkozás-terapeuta) is rendszeresen lefedik. A döntő tényező mindenekelőtt az, hogy a képzés vagy a munkaköri leírás összehasonlítható-e a példaként felsorolt munkaköri leírások egyikével.

Mivel a kreatív tehetség a szabadfoglalkozásúakra is jellemző lehet, a független tudományos, művészeti, irodalmi, oktatási vagy oktatási tevékenységek általában szabadfoglalkozásúak. A döntő kérdés rendszeresen az, hogy előtérbe kerül-e a szellemi, alkotó munka. Ha ezt igenlően mondjuk, akkor rendszeresen szabadfoglalkozású is lesz.

Figyelembe kell venni a következőket is:
A döntő tényező mindig az elvégzett konkrét tevékenység. Ez az úgynevezett vegyes tevékenységekben játszik szerepet. Az ügyvéd például ügyvédi tevékenysége tekintetében szabadfoglalkozásúnak minősül, azonban kereskedőnek, amennyiben kisegítő jelleggel szakmai tanácsadóként dolgozik. Ilyen konstellációk gyakran elképzelhetők: Például egy szerző saját online kiadóján keresztül forgalmazza műveit. Az írás szabad szakma. A könyvek eladása viszont kereskedelem. Ezért a lehető legnagyobb mértékben el kell különíteni számviteli szempontból.